Magyar - English   
Lajta emlékév 2011
LAJTA/Leitha története
A monitor hajók története az Osztrák-Magyar Monarchiában
Lajta monitor felújítása
„Zoltán Gőzös” Közhasznú Alapítvány
Neszmélyi Hajóskanzen
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Képek
Hajózási élmény a Dunán



Program kereső

Kezdete:  Naptár
Vége:  Naptár
Programok

Folklór előadások
Lunch & Cruise (14:00)
Dinner & Cruise (22.00)
Dinner & Cruise élőzenével (19:00)
Duna Szimfonikus Koncert & Cimbalom Show
Orgona koncert - a leghíresebb áriákkal
Budapest fürdői
Zsidó örökség túra
LAJTA/Leitha története

A Lajta Monitor korának egyik különlegessége volt, egy olyan újítás a hadihajók építésének történetében, amelyre addig egyetlen példa akadt. Az Egyesült Államok polgárháborújában, amely Észak és Dél között zajlott, az északiak bevetettek egy haditechnikai újítást, a USS Monitort, melyet a svéd John Ericsson tervezett. 1862. márciusában csapott össze a USS Monitor a déliek elsüllyeszthetetlennek hitt CSS Virginiajával, amely ütközetben az új típusú hajó győzedelmeskedett. Az új haditechnikai megoldást világszerte másolni kezdték. Elkezdődött a monitorok 1862-től 1965-ig tartó pályafutása. Ezen idő alatt 25 országban mintegy 200 db szolgált belőlük, a 250 t-tól a 8000 t vízkiszorításúig. Három fő típusuk alakult ki: a nyílt tengeri, a part menti és a folyami monitor. Ez utóbbinak különleges változata volt a „dunai monitor”. Az új hadihajó típus névadója a USS Monitor lett, melyben a monitor szó jelentése őrző, védő, figyelő. Ugyanis ezen hajókat elsősorban kikötők, folyótorkolatok és tengeröblök őrzésére szánták, valamint part menti és mély vizű folyamokon való hadműveletekre. A keskeny hajótest nehezen bírta a nyílt tengeri hullámzást, így a legendás USS Monitornak is ez lett a veszte: egy viharban 10 hónap szolgálat után elsüllyedt. (Ugyanakkor az amerikai nemzeti mitológiának igen fontos részét képezi, például a roncsai felett elhaladó hajók kürtszóval és lobogójukkal tisztelegnek emléke előtt.)



Európában az Osztrák-Magyar Monarchiában építettek először folyami monitorokat, nevezetesen a Leithát és a Marost, mivel a monarchia hadihajóit mindig párban építették. Az akkori szokásoknak megfelelően az államszövetség területén lévő folyókról nevezték el a hajókat. A keresztelő a dualizmus szellemében történt, így a két hajó közül az egyik osztrák, a másik pedig magyar nevet kapott. Ezért kapta ez a hajó a német elnevezés után a Leitha nevet, míg testvére a Marost. Az első dunai monitorok építésének a lehetőségét az akkori külpolitikai, katonai és gazdasági helyezet teremtette meg. Az OMM nagyhatalmi ambíciói a Balkán irányába fordultak, hiszen a korábbi történelmi események miatt nyugat felé nem terjeszkedhetett. Azonban a török uralom alól újonnan felszabadult Duna-menti államok és a Balkánon egyre növekvő befolyással rendelkező cári Oroszország ellensúlyozására a monarchiának fel kellett készülnie. Így a monarchia tengeri flottájának parancsnoka, Wilhelm von Tegetthoff admirális monitor típusú hadihajók építését javasolta. A szükséges anyagi forrásokat is előteremtették, ugyanis 1869-ben megszavazták a költségvetésből az ehhez szükséges pénzt is. Az építési költségek összesen 425 000 Ft-ra rúgtak.
 A Lajta Monitor jelentőségét számos tényező adja: ez a legrégebbi máig megmaradt folyami hadihajó; az OMM egyetlen, eredeti állapotában bemutatható hadihajója; az első folyami monitor volt Európában, mely a kor legmodernebb haditechnikai fejlesztéseit alkalmazta: az OMM haditengerészetében a Lajta esetében építettek először kizárólag gőz által hajtott, vitorlák nélküli, teljesen fémből készült, páncélozott, forgatható lövegtornyú, két hajócsavarral meghajtott, vízöblítéses illemhellyel felszerelt hadihajót. A világon egyébként összesen 7 monitor maradt fenn napjainkra: egy chilei, brit, svéd, ausztrál, szerb és ukrán monitor, a Lajta a hetedik.
A két monitor építése 1870-ben kezdődött meg magyar hajógyárban, részben Angliából érkező alkatrészekből, berendezésekkel. 1 év múlva készültek el, és 1871-ben bocsátották vízre az S.M.S. Leithat (május 17.) és az S.M.S. Marost (április 20.). Az ’sms’ rövidítést minden egyes OMM-hoz tartozó hadihajó neve elé tették, jelentése pedig Őfelsége hajója (Seiner Majestät Schiff). A monitorpáros tervezője Josef von Romako volt, aki a monarchia számos hajóját is megálmodta. Feladata igen nehéz volt, hiszen számolnia kellett azzal a ténnyel, hogy a magyarországi folyók alacsony átlagmélysége miatt csak kis merülésű hajókat építhet. Ugyanakkor a hadihajók páncélzatuk, illetve fegyverzetük miatt igen nagy súlyúak. Romako a domború hajótesttel, illetve a könnyebb páncélzattal oldotta meg a súlycsökkentést. A hajó szélei felé ereszkedő fedélzet miatt az oldal kevesebb páncélzatot igényelt. Így a hajó merülése kicsit több mint 1 méter lett.

A Lajta Monitort először 1878-ban vetették be az ún. boszniai okkupáció során, melynek keretében a monarchia megszállta az addig török fennhatóság alatt lévő Bosznia-Hercegovinát. A hajó aktívan részt vett a harcokban a Száván. A világon az egyik leghosszabb aktív szolgálati idővel rendelkező hadihajó, 47 éven keresztül, vagyis 1872-1919 között állt a haditengerészet kötelékében. Ám ez idő alatt elsősorban békeidőkben teljesített szolgálatot (állomáshelye Óbudán, a kikötőben volt), ugyanakkor számos igen jelentős ütközetben is részt vett. Az első világháborút végigharcolta, annak ellenére, hogy a háború kitörésekor már épp készültek leszerelni a Lajtát, azonban az első világháború kirobbanása kapcsán hadrendbe állítása mellett döntöttek. Így 1917-18-ban testvérpárjával együtt, a Maros monitorral, haditengerészetünk legöregebb harcoló hadihajója volt.

1914-ben (augusztus 11 – december 1) a Lajta ismét a Száván harcolt, ezen harcok során esett el a Császári és Királyi Haditengerészet első magyar hősi halottja, a monitor fedélzetén szolgáló Huj János matróz (aug. 12-én). Ugyanez év október 3-án, Szabács ostroma közben telitalálat érte a parancsnoki tornyát, amelynek során az ott tartózkodók életüket vesztették. A súlyos sérülést követően átépítették – amelyre a korábbiak során is sor került a hajó korszerűsítése kapcsán, például 1887-ben (4 nagyobb átalakítás, és több kisebb, részben hadieseményekben szenvedett sérülések, részben a haditechnika fejlődése miatt). Ezt követően pedig pár napra a Duna-flottilla parancsnoki hajója lett. Részt vett Belgrád második elfoglalásában, 1916-ban a Dunán átkelő román csapatok ellen, illetve biztosította a központi hatalmak sistovi dunai átkelését is. Mivel az OMM vesztesen került ki az első világháborúból, ezért a hadiflottát le kellett szerelni. Ám a Tanácsköztársaság szorgalmazta a dunai flotta megszervezését, így ismét hadrendbe állították a Lajtát. Ezen időszakban, 1919-ben harcolt a cseh intervenciós csapatok ellen Komárom és Esztergom között. Még ugyanezen év júniusában a Lajta és testvérpárja, a Maros részt vett a róluk elnevezett ’monitor-lázadásban’, mely az első antikommunista felkelések között volt a világon. Az akkori kommunista berendezkedés elleni tiltakozásul egy katonai hatalomátvételt próbáltak megszervezni Budapesten, amelynek egyik fontos eleme lett volna a Dunáról történő biztosítás. Amikor feltűntek a fővárosban a vörös helyett a nemzeti színű lobogót viselő monitorok, rendkívül megörültek az utcán lévő emberek, ám a lázadást igen hamar leverték a hazai kommunisták. A monitor-lázadás során hunyt el a Császári és Királyi Haditengerészet utolsó hősi halottja, Csicsery László sorhajóhadnagy.


Leitha 1894-1914

1921-ben antant ellenőrzés mellett leszerelték a fegyvereit, a gépeit, A páncélzatától IS megfosztották, majd a csupasz hajótestet elárverezték. Egy pesti cég (Fleischmann Antal Dunakotró és Gőzhajózási Vállalat) vette meg, amely 1928-ban munkagépet, futószalagot és kavicsemelőt tett rá. Innentől kezdve József Lajos elevátorhajóként polgári szolgálatot teljesített. Feladata a kotróhajók által a folyómederből kiemelt homok, kavics partra tétele volt. Innentől kezdve helyváltoztatásra képtelen munkagépként dolgozik a Lajta. A Magyar Kommunista Párt hatalomra jutását követően, 1948-ban államosítják a hajótulajdonos céget (majd beolvasztották a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatba, a FOKA-ba), és FK-201 néven továbbra is elevátorhajóként dolgozik egészen 1992-ig. (Részt vett többek között Sztálinváros (a mai Dunaújváros), a Szászhalombattai Hőerőmű, a Paksi Atomerőmű, az Óbudai Lakótelep építésében és a nagymarosi erőmű előkészítésében.) Ebben az évben a FOKA-t a Lajtával együtt eladták egy svájci cégnek. Dr. Csonkaréti Károly a 70-es évek végén találta meg a nagy múltú hajót, Friedrich Prasky, osztrák mérnök azonosította, Dr. Margitay-Becht András szerezte vissza a svájciaktól, és dolgozta fel tudományosan a hajó történetét. Neki és munkatársainak köszönhető, hogy a Lajta előbb védett ipari és hadtörténeti műemlék lett, majd a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tulajdonává vált.

A Lajtának 2005-ig a budapesti hadikikötőben kellett várnia a felújításra. Ekkor azonban a tulajdonos Honvédelmi Minisztérium és a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány megállapodást kötött a Lajta helyre állításáról. Az alapítvány ugyanis muzeális hajók megőrzésével és felújításával foglalkozik, és ezek bemutatására létre hozták a Neszmélyi Hajóskanzent. Az alapítvány 2009-ben nyert uniós pályázat útján kezdhette meg a hajó helyreállítását, melynek nagy része a révkomáromi hajógyárban valósult meg, de az egyes berendezések replikáit civil hajóimádók készítették el.  A 2010. augusztus 20-i állami ünnepségek alkalmából mutatták be Budapesten, ahol a honvédelmi miniszter felesége ökumenikus istentisztelet keretében újrakeresztelte. Új neve: Lajta Monitor Múzeumhajó. Továbbá a folyami hadihajó ezred (Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred) tiszteletbeli zászlóshajója lett. A keresztény országokban régi haditengerészeti hagyomány hadihajóik megkereszteltetése és az államfők, kormányfők, hadvezető miniszterek feleségeinek keresztanyaként szerepeltetése.




ESZKÖZÖK:   Nyomtatható verzió      





Bookmark and Share
Copyrigth © 2010 Hungaria Concert Kft. Készítette: Szántó Gyula